SZEKSZÁRD

Az örökségükkel felelősen gazdálkodó szekszárdiak őrzik és gyarapítják értékeiket. Garay János és Babits Mihály szülővárosa méltán lett a dél-dunántúli régión belüli térség oktatási- és kulturális központja, a népművészetéről híres Sárközt is felölelve.

Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok. A város szíve a Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánk során. A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le. A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik. Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta munkája. Nagy Benedek alkotása a város védőszentjének, Szent Lászlónak állít méltó emléket, mely kútként is funkcionál a téren. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg. Az épület külső udvarán található Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása a szoborkompozíciós Borkút. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik. Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.). A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronzszobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt. A Babits Ház szomszédságában található az Irodalom Háza Mészöly Miklós Múzeum. Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, közepén a névadó Garay János szobrával (Szárnovszky Ferenc alkotása, 1898-ban avatták fel). A költő Háry János alakját emelte az irodalomba, nem utolsósorban többször megénekelte a szekszárdi bort. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza (Szent István tér 20.). Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál. Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.). A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja, Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket. Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóhoz (Kiss István szobrászművész alkotása) néhány perces utazással juthatunk fel. Körbetekintve láthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosi arcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel. Az országban egyedülálló a Petrits család "Mézédes Emlékeink" nevet viselő Mézeskalácsos, Gyertyaöntő és Cukorkészítő Múzeuma (+36/74/512-110). Méltán híresek Csúcs Endre népi iparművész, keramikus mester fekete kerámiái (+36/74/316-017) vagy Nepp Dénes népi iparművész, bőrműves, szíjgyártó és lószerszámkészítő csodálatos alkotásai (+36/74/316-206). A közeli Sárköz néprajzi értékeit a hangulatosan berendezett Bogár tanya magángyűjteményében tekinthetjük meg (+36/30/8520-890).

Szekszárd a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa:
"Tölts pohárba, és csodát látsz" (Garay János: Szegzárdi bordal) Szekszárdon már a római korban fejlett szőlőkultúra létezett, e korból fennmaradt felirat tanúskodik erről: "Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz." Bencés szerzetesek vitték tovább a szőlőművelés kultúráját, az első kadarka tőkét török elől menekülő rác telepesek ültették el. A táj jellegzetessége, a kadarka ma már inkább kuriózumnak számít, többen készítik a táj másik specialitását, a Bikavért, mely, mint mondják "orvosságnál többet ér." Az elnevezése is a szekszárdi születésű Garay János költőnek köszönhető. Az ország egyik legrégebbi vörösboros vidéke 2400 hektáron terül el közvetlenül a szekszárdi szőlőhegyeken, ám területe Bátától Zombáig nyúlik. A testes vörösek mellett kedveltek a lágy rosék, illetve az errefelé alacsonyabb savtartatalmú fehérborok. Neves borászcsaládok alapozták meg Szekszárd hírét világszerte, boraikat a Szekszárdi Borút állomásain ízlelhetik meg.

Szekszárd, a Fesztiválváros:
Szekszárd a Dél-Dunántúl egyik fontos kulturális központja. Kiállítások, tudományos tanácskozások, fesztiválok, és a bor jegyében szervezett programsorozatok évről évre ezreket vonza-nak. A Pünkösdi Fesztivál ma már nem csak az itt élő németség közös ünnepe, hanem a helybélieknek, vendégeknek is nagyon várt találkozási lehetőség. Júniusban a város védőszentjének tiszteletére megrendezett Szekszárdi Szent László Napi Vigadalom - és kísérő rendezvényei - népszerűségét a középkori hangulatot idéző programcsokornak köszönheti. A borvidék legnagyobb ünnepe minden év szeptember harmadik hétvégéjén a Szekszárdi Szüreti Napok. A háromnapos rendezvény színes program kavalkádjában mindenki talál kedvére valót. Állandó helyszíne Szekszárd Európa egyik legjelentősebb folklórgálájának, a háromévenként szervezett Nemzetközi Duna-menti Folklórfesztiválnak (2008). Jelentős sportesemény a júniusi Streetball Kosárlabda Fesztivál, a júliusi Gemenc Kupa Nemzetközi Kerékpárverseny és a Sió Kupa Női Kosárlabda Torna. A Városi Örömünnep minden év utolsó napján kerül megrendezésre zenés műsorokkal, forralt borral, tűzijátékkal búcsúztatva az óévet. Fesztiválinformációk: +36/74/511-263

Duna-Dráva Nemzeti Park - Gemenc:
Szekszárdtól alig hat kilométerre található a Gemenci erdő, mely 1996 óta a Duna Dráva Nemzeti Park része. Európa egyik féltett kincse ez a Dunát végigkísérő ártéri erdő, ahol a buja növényzet búvóhelyet nyújt az őshonos gímszarvasnak, vaddisznónak, hírnevét az itt elejtett világcsúcsot jelentő gímszarvas-trófeáknak köszönheti. Itt láthatjuk az Európában is ritkaságnak számító fekete gólyát. Mindez gyalogosan, kerékpárral, lóval vagy fogattal éppúgy felfedezhető, mint kisvasúttal vagy kishajón. A Gemenci erdőben található a Kirándulóközpont, mely 15 hektáros parkerdővel, szabadtéri játékokkal, turisztikai szolgáltatásokkal fogadja az ideérkezőt, a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye. Itt válthatók jegyek az erdei kisvasútra, erdei tanösvény indul innen. Az erdőben lovaskocsikázhatnak, lovagolhatnak, ha megéheztek, a Trófea Étteremben jellegzetes vad- és halételekkel, specialitásokkal várják a vendégeket. Hamisítatlan erdei éjszakát tölthetnek a finn típusú, igényesen berendezett faházakban, kisebb csoportok számára kempingezési lehetőség is van. A Központ ad otthont a régi Trófea Múzeum épületében működő "Élet az Ártéren" című kiállításnak, mely az erdő állat- és növényvilágát és az ártéri gazdálkodást mutatja be (+36/30/255-7866). Gemenci Kirándulóközpont (+36/74/312-552, +36/30/4207-010).

Kirándulások Szekszárd környékén:
Szekszárdtól 10 km-re található Sötétvölgy Természetvédelmi Terület, a kedvelt kirándulóhelyet pihenésre, túrázásra, horgá-szásra ajánljuk. (horgászat: +36/74/312-593) Őcsény, Decs, Sárpi-lis, Alsónyék és Báta neve a pompás sárközi népviseletről, a máig megőrzött kultúrájáról nevezetes. A Sárköz fővárosa Decs. A fehérre meszelt decsi Tájházban állandó kiállításon tekinthetik meg gazdag folklórkincsét (+36/20/9676-482), különleges látniva-lóul szolgál a Sárközi Babamúzeum (+36/74/495-734). Sióagárd jellegzetes népviselettel rendelkezik, ünnepnapokon ma is magukra öltik a helybéliek. A falu mellett magasodó Leányvár pincéiben kiváló borok érnek. Borkóstolás: Ferenc Vilmos (+36/20/975-3814). Vargáné Kovács Veronika (+36/30/2294-293) Hímzésmúzeumának szomszédságában, a Margit pincében várja Faddi Varga János királyi főszakács a reneszánsz királyi lakomára vágyó vendégeket (+36/30/9594-029). Fadd-Dombori, a népszerű üdülőhely a Duna-holtág mentén található, nyaralóházak, faházak, kempingek, üdülőtelepek kínálnak igény szerint szálláslehetőséget. Fadd egyedülálló nevezetessége a Mítosz Mesegaléria (+36/74/447-756). Szekszárdról érdemes rövidebb kirándulásokat tenni Tolna városba Selyemgyári Múzeum, a Martinek Ház és a Helytörténeti Kiállítás változatos programot biztosítanak, a Duna-parti falvakba: Bogyiszlóra és Gerjenbe. Őcsényben található Tolna megye egyetlen repülőtere, ahol előzetes bejelentkezéssel a repülés sok formája űzhető (+36/74/496-265). Bátaszék városképének meghatározója a gyönyörű neogótikus temploma. Szálka festői tájjal, a lankák között megbúvó ivóvíz tisztaságú tavakkal, kedvelt kiránduló és horgászhely. Nyári alkotó- és diáktábor mellett virágzik a falusi turizmus.